Bio vetőmagok saját kertemből

 Gabonák

 Önporzó

 Fajták jellemzői, leírás, tulajdonságok

1. Búza

     a. Alakor búza

     b. Közönséges búza (kenyérbúza)

     c. Tönke búza

     d. Tönköly búza

2. Fénymag

3. Köles - fehér

4. Köles - sárga

5. Köles - vörös

6. Köles - fürtös

7. Lucerna

8. Mézontófű

9. Muhar

10. Mustármag - sárga

11. Hajdina

12. Zab

13. Csillagfürt

14. Chia (aztékzsálya) - Salvia hispanica

1. Búza

    a. Alakor búza

Az Alakor búzából fejlődött ki az összes ma termesztett búzafaj.
Igénytelen talaj és éghajlat szempontjából. Nagy az ellenálló képessége így betegség nem támadja meg.
Kiváló minőségű sárgás színű liszt készíthető belőle. A vele készített ételek könnyen emészthetőek. Erdélyben lepényféléket, pogácsát és kenyeret sütnek belőle; az így sütött kenyér íze a diós kenyérre hasonlít.
Az Alakor búza egyre inkább a biogazdák kedvelt gabonája.

    b. Közönséges búza (kenyérbúza)

A közönséges búza, más néven kenyérbúza, magassága 60-120 cm. A kalász 8-10 centiméter hosszú, általában négy oldalú. Alkalmas őszi és tavaszi vetésre egyaránt. Az érett szem könnyen kiszabadul a toklászból (könnyen csépelhető.) és ezért a biogazdák előnybe részesítik.   Szénhidrát tartalma magas. A lisztje kenyér és péksütemények készítésére ajánlót elsősorban, de kiváló sört is lehet belőle készíteni.

     c. Tönke búza

Bokrosodó fajta, magassága 1,2 -1,3 m, kalász mérete 16-18 cm. Természetes faj, ami nem volt genetikailag piszkálva. Télállósága kiváló. Ellenáll a betegségeknek és kártevőknek. Terméshozama kisebb, viszont jobb beltartalmi tulajdonságokkal rendelkezik. A mag hosszú, hegyes, felülete göröngyös. Tojás nélkül is lehet a lisztjéből tésztát gyúrni.

A fotón látható kalász a második év terméséből származik. Helyreállítás és szaporítás alatt van.
 

d. Tönköly búza

2. Fénymag

A fénymag őshazája a Kanári-szigetek és az Észak-Afrika. A magyar neve utal a fény iránti igényességére. Szívós növény ami a hőre, a tápanyagra, a talajnedvességre nem érzékeny. Elvadult állományai találhatók a Kaukázusban. Általában felálló szalmaszára 30-100 centiméter magas. Ennek csúcsán fejlődnek ki a tojásdad alakú, felálló, 15-16 milliméter hosszú bugavirágzatok . A virágok széllel porozódnak, idegen virágportól termékenyülnek, de kis számban öntermékenyítő egyedek is előfordulnak. A kemény, erősen lapított, szorosan összenyomott füzérkék éréskor széttöredeznek, a pelyvalevelek éréskor szétnyílnak, s a mag könnyen kipereg közülük. Szemtermésének a fala összenőtt a maghéjjal ezért a toklászok rajta maradnak a termésen. Április elején, 1-1,5 centiméter mélységben olyan sűrűn vetjük, mint a gabonát. A fénymag tápanyagigényes növény. Tenyészideje 110-120 nap.
Mindegyik díszmadár szívesen fogyasztja a fénymagot.

3. Köles - fehér

Származási helye Mezopotámia. Onnan jutott el az ókorban  Ázsiába, Afrikába és Európába, majd a 16. században a spanyolok által Amerikába.
Magassága 60–90 cm, egynyári fű, a levele lándzsás, szőrös, virágzata bókoló, oldalra hajló. Hazánkban két változatát termesztik: az egyik bugája csomós és felálló, a másik kocsánya hosszú, bugája egy oldalra lekonyul. Ez utóbbi, a „bugás köles” bővebben terem. A humuszban gazdag, közepesen kötött talajt kedveli. A kései fagyok után kell vetni – mivel tenyészideje rövid, még júniusban is vethető. Augusztus-szeptemberben érik; magva a kipergésre hajlamos. Nemcsak magját, de szalmáját is jól meg kell szárítani, különben megpenészesedik.
A le nem héjazott kölest baromfitakarmánynak és szeszfőzésre használják. A kölesből készített étel tápláló, de nehezen emészthető, ezért ha kenyérnek sütik, búzaliszttel keverik.  Glutént nem tartalmaz!

4. Köles - sárga

5. Köles - vörös

6. Köles - fürtös

Díszmadarak kedvenc eledele.

7. Lucerna

A kukorica mellett a lucerna a legfontosabb takarmánynövényünk. A lucernát jelentősége és alkalmazkodóképessége miatt a világ minden részén termesztik. A földrészek közül Észak-Amerikában, az országok között pedig az USA-ban termesztik a legtöbb lucernát.  A lucerna az éghajlattal szemben kevésbé igényes. Szereti a mérsékelten meleg, száraz éghajlatot, de hidegtűrő képessége is jó. Hazai lucernafajtáink a - 25 C-t, a hótakaró nélküli hideget is elviselik.  A lucerna legmegfelelőbb vetésideje tavasszal, vagy nyár végén van. A tavaszi legkedvezőbb vetési ideje áprilisban van.  Nyár végi vetésideje elég hosszú, általában augusztus elejétől augusztus végéig tart; az optimális vetésidő augusztus közepe.   A nyár végén telepített lucerna a következő évben már teljes termést ad, tehát többször (háromszor, négyszer) kaszálható.
A lucernának nemcsak nagy fehérje tartalma van, de a fehérjéjének nagyon jó a minősége. A fehérjén kívül mészben és ásványi anyagokban, vitaminokban gazdag, különösen a karotin tartalma nagy.
A lucerna felhasználható a biológiai talajművelésben mivel előnyösen hat a talajok termékenységére. A fejlett gyökérzete nitrogénben és szerves anyagban gazdagítja a talajt.  A mélyebb talajrétegekből foszfor és káliumtápanyagokat hoz fel, és ezzel a talajt gazdagítja. A lucerna utóhatása felér egy jó istállótrágyázással. Az eróziónak kitett területeken jelentős talajvédő hatású, és mivel a műtrágyázás savanyítja a talajt, a lucerna nátrium gyűjtése révén védi a földet a savasodástól.

8. Mézontófű (mézfű, facélia)

Hitünő mézelő és talajjavító növény, csökkenti a fonalféreg fertőzőstéget. Dekoratív kék virágjaival díszként ültetik a virágoskertekben. Gyors növekedésű, 50 - 90 cm magas, szörökkel borítot növény. Vetés március - május, de vethető június - júliusban is. Vetés mélység 2-4 cm. 

A virágok 4-6 hétig biztositanak a méhek számára legelőt. A magokat érés után értékesíteni lehet takarmánynak. Nagy mennyiségű szerves anyagot termel ezért jó zöldtrágyának.  A szárítot virágok díszkent lehet hasznosítani.

8. Muhar

Hazánkban régóta termesztik. Tekintettel a fagy iránti érzékenységére, május eleje előtt nem vetendő. Mivel tenyészideje csak 70-80 nap, még június vagy akár júliusban is vethető. Takarmánynak akkor kaszálandó, ha virágzásba lépett. Szénája különösen lovaknak, de szarvasmarhának is alkalmas takarmány. Az apró magok énekes és díszmadarak eledele.

9. Mustármag - fehér (angol mustár)

 A hazai klíma alkalmas a mustár vetőmag termesztésre. Jól tűri a kora tavaszi hideget, elviseli a nyár eleji szűkös csapadékviszonyokat. Márciusban vethető, mert alacsony hőmérsékleten csírázni kezd. Nem túl érzékeny a késői fagyokra akár a -3 oC-ot is képes károsodás nélkül elviselni. Magassága 90-120 cm, szára hengeres, levelei szórt állásúak.  A virágszirmok aranysárgák. A fehér mustár hosszan virágzik. Termése 3-4 mm vastag becő amiben 3-6 sárga mag található.
A magokból állítják elő a mustár fűszert.

10. Hajdina

A hajdina Ázsia középső részén honos. Közép-Európába a hódító mongol és török néptörzsek közvetítésével jutott el. Botanikailag a keserűfűfélék családjába tartozik, a hétköznapi életben mégis a gabonafélékhez sorolják, mert lisztes magját a búzához hasonlóan fogyasztják. Termesztése és fogyasztása nálunk kis mértékű, ennek oka az alacsony terméshozama és nehéz hántolhatósága. A lisztes magját a búzához hasonlóan fogyasztják. A hajdina igen értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza. Őseink a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használták. A magas élelmi rost tartalma miatt jól alkalmazható a népbetegségnek tekinthető székrekedés kezelésében és egyes daganatos megbetegedések (például vastag- és végbéldaganat) megelőzésében. Leggyakrabban kását főztek belőle, a legtöbben napjainkban is csak ebben a formában ismerik, pedig a hajdina ennél lényegesen sokoldalúbb.
Közép és nagy testű papagájok, galambok eledeleként termesztik. 

10. Zab

Eredeti élőhelye ismeretlen. A fajok többsége Ázsiában, kisebb hányada Európában él.  Az ókori civilizációkban nem termesztették de a kelta és germán sírokban gyakran találtak zabot. Valószínűsítik, hogy egyes fajait a népvándorláskor Ázsiából jövő, népek hozhatták magukkal.
Egy-vagy kétnyári növény, ami gyorsan fejlődik. Az abrakzab teljes kifejlődéséhez 16 - 22 hét elegendő, ezért még Norvégiában is termesztik. Korán kell vetni, hogy a még nyirkos földben jól meggyökeresedjen.  A trágyázást nagyon meghálálja. A környezeti feltételekre kevéssé érzékeny, a paraziták kevés kárt tesznek benne.
Az abrakzab (termesztett zab) ismert takarmánynövény. Régebben, ínséges időkben szálkás kenyeret sütöttek lisztjéből. Észak-Európában kását őrölnek, Belgiumban sört főznek belőle.

11.

12.

13. Csillagfürt

A csillagfürt (Lupinus) tudományos nevének jelentése farkas ami a levelek farkaslábnyomra emlékeztetnek. Lágyszárú 1-1,2 méter magasranövő egynyári többhasznú növény: díszvirág, talajjavitó, takarmány, horgászcsali, étkezési liszt. 

14. Chia (aztékzsálya)

A chiát úgy kell vetni mint bármelyik gabonát: sorba vagy egyszerűen szétszórva, kevés földdel takarva. Napos, gyommentes helyet kedveli és kezdetben a talajt nedvesen kell tartani. Vetési idő március április. Megnőhet akár 2 méter magasra. Magok betakarítása augusztusban, közvetlenül a virágzás után, amikor a magház még nem barnult meg. Le kell szedni a magházakat és tovább szárítani papir zacskóba vagy rácson. Ha nem így járunk el, sok magot elveszítünk. Magok tárolása: sötét száraz helyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat