Bio vetőmagok saját kertemből

Falun élni nagyon jó! És ez így is lesz, ameddig a városi ezt meg nem tudja! ... Ne harcolj a sötétség ellen. Gyújtsál gyertyát. Sokan fognak követni.

Szerkesztés alatt!

MONSANTO

Magbank Norvégiában

<iframe src="http://embed.ted.com/talks/cary_fowler_one_seed_at_a_time_protecting_the_future_of_food.html" width="480" height="270" frameborder="0" scrolling="no" webkitAllowFullScreen mozallowfullscreen allowFullScreen></iframe>

 MONSANTO  SZERINT  A  VILÁG

 

 

A világ legnagyobb vegyipari vállalatai, akik a múlt század során dioxinokkal és egyéb vegyszerekkel mérgezték meg az élővilágot, földjeinket, vizeinket, a levegőt, most az élelmiszereinkre akarják rátenni a kezüket. Géntechnológiai úton olyan növényeket állítottak elő, amelyek minden sejtje rovarölő hatású mérget termel, vagy pedig ellenállóvá vált valamilyen – általában a vállalat által előállított – totális gyomirtó szerrel szemben.

 

Az Agent orange: Vietnám mérge

Az amerikai hadsereg a vietnami háborúban lombtalanítószerként vetette be az Agent Orange nevű gyomirtószer-keveréket, amelynek egyik fő gyártója a Monsanto volt. Az esőerdőkre kiszórt lombtalanító, amelynek gyártása során mérgező dioxinok keletkeznek, több tízezer Vietnamban harcoló amerikai katona rákos megbetegedését eredményezte, de a helyi lakosság körében is súlyos születési rendellenességeket okozott.

A Monsanto ebben az esetben is megtett mindent, hogy eltitkolja a dioxinok egészségkárosító hatásait, s elkerülje a felelősségre vonást. A vietnami veteránok által indított perek során derült ki, hogy a Monsanto tudatosan meghamisította a dioxinok egészségügyi kockázatait vizsgáló jelentéseket, és a cég összefonódott a legmagasabb döntéshozói körökkel.

Fehérgalléros bűnözés

A kormányzati szervekkel, hatóságokkal való szoros együttműködés szinte végig jellemzője a történetnek. A Monsanto mindig is megtett mindent, hogy emberei ott legyenek a kormányban, az engedélyekért felelős intézményekben. Gyakori volt az átjárás a cég vezetéséből a kormányszervekhez és visszafelé (vállalati forgóajtók).

A tudományos kutatási eredményeket nemcsak a PCB-k és a dioxinok esetében hamisították meg, de ezt a módszert vetették be a génmódosított szarvasmarha növekedési hormon (rGBH) esetében, továbbá a génmódosított szója és kukorica egészségügyi hatásainak, valamint a cég által gyártott totális gyomirtószer, a glüfozát káros hatásainak eltitkolása érdekében is. Lényegében ezt nevezik fehérgalléros bűnözésnek.

Azok ellen pedig, akik megpróbálták felhívni a figyelmet a cég termékeivel vagy a génmódosított növényekkel kapcsolatos problémákra, mint például Pusztai Árpád professzor (Rowett Intézet, Skócia) vagy Ignacio Chapela (Berkeley Egyetem), lejárató hadjáratot indítottak, megpróbálták őket elhallgattatni.

Ahogy későbbiekben belső levelezésükben is megfogalmazták: egyetlen dollár haszonról sem mondhatnak le. Így történhetett, hogy csaknem egy egész kisváros lakossága lett rákos az alabamai üzemük folyószennyezése miatt. Ebben az ügyben a bíróság a Greenpeace által gyűjtött adatokat is felhasználva, példátlan, 700 millió dolláros kártérítés megfizetésére kötelezte a konszernt. A megbetegedéseket a PCB-k okozták, az anyag káros hatásáról már a múlt század ’40-es évei óta tudott a Monsanto. Ennek ellenére egészen 1977-ig, a teljes betiltásig gyártották azt.

“Volt idő, amikor a tudomány és az egyetemek büszkék voltak arra, hogy függetlenek a kormányszervektől, a katonáktól és az ipartól. De ennek már vége, nemcsak azért, mert a kutatók az ipar által nyújtott finanszírozásból élnek, hanem azért is, mert maguk is részei az iparnak. Ezért mondom, hogy totalitárius társadalomban élünk, amelyet a multinacionális cégek érdekei igazgatnak, amelyek pedig csak és kizárólag a részvényeseknek tartoznak felelősséggel” – fejtette ki Ignacio Chapela.

A vegyszereik betiltása után sem adták fel

Miután az általa gyártott vegyi anyagokat sorra betiltották, a Monsanto úgy döntött, hogy belevág a génmanipulált organizmusok (GMO) üzletébe. Így amellett, hogy az éhezés elleni harc úttörőiként tetszeleghetett, hatalmas piacot hozott létre saját vegyszerei számára. Bár az éhezés ügyében semmilyen eredményt nem produkáltak, a haszon nem maradt el. Részben maguk a magok biztosították azt, amiket tilos újra elvetni, ezért a gazdáknak minden évben meg kell vásárolniuk azokat. Részben pedig az a kitétel, hogy csak Monsanto vegyszerekkel permetezhetik a terményeket.

De szóljunk pár szót arról mit is hoztak létre a vállalat kutatói. Egy új, minden eddiginél szárazságtűrőbb növényt? Nem, erről megfeledkeztek. Egy bőven termő fajtát, ami reményt adhat az fejlődő világ szegényeinek? Úgy tűnik rájöttek, hogy az éhezők nem elég fizetőképesek, így lemondtak róluk. Végül olyat kísérleteztek ki, amely korlátlanul ellenáll saját vegyszerüknek, így bármennyit is permeteznek ki a gazdák – minél többet annál jobb – nem befolyásolja azt, miközben minden más életet elpusztít.

gmo3

Gyilkol a “környezetkímélő” gyomirtó 

A Monsanto a hetvenes években fejlesztette ki a glüfozát hatóanyagú Roundup totális gyomirtószert, amelyet úgy reklámoz, mint biológiailag lebomló, környezetkímélő szert. Ehhez képest a könyvben ismételten fény derül a kutatási adatok meghamisítására – valahogy el kellett kendőzni a kísérleti egerek és patkányok pusztulását.

Megrázó történeteket olvashatunk arról, hogy Argentínában és Paraguayban a génmódosított
szójaültetvények környékén a repülőgépekből kipermetezett Roundup miatt több gyermek is meghalt, vagy súlyosan megbetegedett.

Titkos rendőrökkel a gazdák ellen

A génmódosított (Roundup Ready) szója kifejlesztésének egyik fő oka volt, hogy a Monsantonak a glüfozátra vonatkozó húsz éves szabadalmi védelme az ezredfordulón lejárt, s azóta elvileg bárki gyárthatja ezt a totális gyomirtószert. Ezért a cég szabadalmaztatta a Roundupra tűrőképességgel rendelkező génmódosított növényeket, s ma már egy csomagban árusítja a vetőmagot és a gyomirtót. Hogy a bevételeit biztosítsa, a gazdáktól megköveteli, hogy minden évben vegyék meg tőle a vetőmagot. Nem adhatnak belőle a szomszédnak, s ellentétben a több ezer éves gyakorlattal, nem vethetik el újra a következő évben.

Aki ezt nem tartja be, vagy akár a szomszéd földjéről a szél útján történő beporzással a mag átkerül a gazda földjére, és ott kikel, az ellen a Monsanto pert indít. Sok esetben a vállalat hírhedt magánnyomozó céget is felbérel, hogy így szerezzen (vagy gyártson) bizonyítékot egyes gazdák ellen. A Monsanto évente több száz gazda ellen indít eljárást az Egyesült Államokban, s csak ebből évente több mint 15 millió dollár bevételre tesznek szert. A gazdák a perek költsége miatti félelmükben a legtöbbször peren kívül megegyeznek a vállalattal, de csak 2005-ben 90 ilyen per volt, s átlagosan 412 ezer dollár kártérítést kapott a Monsanto. A kártérítési perek miatt csődbe ment gazdák egyre nagyobb részben kényszerülnek arra, hogy eladják földjüket, s ezáltal még inkább növekszik a birtokkoncentráció.

A génpiszkált gyapot öngyilkossági hullámhoz vezetett

Indiában a Monsanto agresszív reklámkampányban hitette el a gazdákkal, hogy a génmódosított gyapot sokkal többet terem, mint a hagyományos. A gazdák a jó termés reményében négyszeres áron megvették a génmódosított gyapotot, majd amikor kiderült, hogy a helyi éghajlati viszonyok között a génmódosított gyapot kudarcot vallott, a gyenge termés következtében nem tudták visszafizetni a kölcsönöket, és csődbe mentek. Emiatt csak Maharastra államban több mint ezer génmódosított gyapotot termesztő gazda lett öngyilkos.

E néhány példa is világosan mutatja, hogy milyen világ vár ránk, ha a Monsanto tervei megvalósulhatnak. Hogy ezt megakadályozzuk, nagyon fontos, hogy minél több ember megtudja, valójában miféle céggel is állunk szemben.

 

A Monsanto, leányvállalatain keresztül, negyvenhat országban van jelen, és az utóbbi években a génmódosítás vezető vállalatává vált. Pedig káros és mérgező termékei miatt – a PCB-k, az erős gyomirtó szerek, mint a Vietnámban felhasznált Agent Orange vagy az Európában betiltott szarvasmarha növekedési hormon – a Monsanto az ipartörténet egyik legtöbb vitát kiváltó cége. 1901-es alapítása óta perek sorát indították ellene, a vállalat viszont az „élővilág” szakértőjének, a fenntartható fejlődés bajnokának mutatja be ma magát. Azt állítja, hogy a génmódosított vetőmagok elterjesztésével kitágítja – az egész emberiség hasznára – a természet, az ökoszisztéma működési korlátait. Mi az igazság ebben a kérdésben? Mi az óriásvállalat valós célja? Miközben hosszú évtizedekig figyelmen kívül hagyta tevékenysége környezeti és egészségi hatásait, hirtelen azt mondja magáról, hogy az éhezés problémája felé fordult és egy emberbarát szervezet szerepét próbálja eljátszani. A könyv új, eddig kiadatlan dokumentumokra, tudósok és politikusok véleményére, az áldozatok tanúvallomásaira támaszkodva mutatja be az iparbirodalom fejlődéstörténetét. Miközben a Monsanto a világ legnagyobb vetőmagvállalatává vált, növekedését hamisított adatok és elemzések, összefonódás az USA hatóságaival és sorozatos korrupciók övezték. A szerzõ nyomon követi és bemutatja azt az elképesztő folyamatot, amelynek eredményeként a Monsantónak sikerült egész Földünkön elterjesztenie – minden valós ellenőrzés nélkül – a génmódosított mezőgazdasági termékeket, tekintet nélkül az emberek egészségére és a környezetkárosításra.

forrás:ujvilagtudat.blogspot.hu

A világ legnagyobb vegyipari vállalatai, akik a múlt század során dioxinokkal és egyéb vegyszerekkel mérgezték meg az élővilágot, földjeinket, vizeinket, a levegőt, most az élelmiszereinkre akarják rátenni a kezüket. Géntechnológiai úton olyan növényeket állítottak elő, amelyek minden sejtje rovarölő hatású mérget termel, vagy pedig ellenállóvá vált valamilyen – általában a vállalat által előállított – totális gyomirtó szerrel szemben.

 

Az Agent orange: Vietnám mérge

Az amerikai hadsereg a vietnami háborúban lombtalanítószerként vetette be az Agent Orange nevű gyomirtószer-keveréket, amelynek egyik fő gyártója a Monsanto volt. Az esőerdőkre kiszórt lombtalanító, amelynek gyártása során mérgező dioxinok keletkeznek, több tízezer Vietnamban harcoló amerikai katona rákos megbetegedését eredményezte, de a helyi lakosság körében is súlyos születési rendellenességeket okozott.

A Monsanto ebben az esetben is megtett mindent, hogy eltitkolja a dioxinok egészségkárosító hatásait, s elkerülje a felelősségre vonást. A vietnami veteránok által indított perek során derült ki, hogy a Monsanto tudatosan meghamisította a dioxinok egészségügyi kockázatait vizsgáló jelentéseket, és a cég összefonódott a legmagasabb döntéshozói körökkel.

Fehérgalléros bűnözés

A kormányzati szervekkel, hatóságokkal való szoros együttműködés szinte végig jellemzője a történetnek. A Monsanto mindig is megtett mindent, hogy emberei ott legyenek a kormányban, az engedélyekért felelős intézményekben. Gyakori volt az átjárás a cég vezetéséből a kormányszervekhez és visszafelé (vállalati forgóajtók).

A tudományos kutatási eredményeket nemcsak a PCB-k és a dioxinok esetében hamisították meg, de ezt a módszert vetették be a génmódosított szarvasmarha növekedési hormon (rGBH) esetében, továbbá a génmódosított szója és kukorica egészségügyi hatásainak, valamint a cég által gyártott totális gyomirtószer, a glüfozát káros hatásainak eltitkolása érdekében is. Lényegében ezt nevezik fehérgalléros bűnözésnek.

Azok ellen pedig, akik megpróbálták felhívni a figyelmet a cég termékeivel vagy a génmódosított növényekkel kapcsolatos problémákra, mint például Pusztai Árpád professzor (Rowett Intézet, Skócia) vagy Ignacio Chapela (Berkeley Egyetem), lejárató hadjáratot indítottak, megpróbálták őket elhallgattatni.

Ahogy későbbiekben belső levelezésükben is megfogalmazták: egyetlen dollár haszonról sem mondhatnak le. Így történhetett, hogy csaknem egy egész kisváros lakossága lett rákos az alabamai üzemük folyószennyezése miatt. Ebben az ügyben a bíróság a Greenpeace által gyűjtött adatokat is felhasználva, példátlan, 700 millió dolláros kártérítés megfizetésére kötelezte a konszernt. A megbetegedéseket a PCB-k okozták, az anyag káros hatásáról már a múlt század ’40-es évei óta tudott a Monsanto. Ennek ellenére egészen 1977-ig, a teljes betiltásig gyártották azt.

“Volt idő, amikor a tudomány és az egyetemek büszkék voltak arra, hogy függetlenek a kormányszervektől, a katonáktól és az ipartól. De ennek már vége, nemcsak azért, mert a kutatók az ipar által nyújtott finanszírozásból élnek, hanem azért is, mert maguk is részei az iparnak. Ezért mondom, hogy totalitárius társadalomban élünk, amelyet a multinacionális cégek érdekei igazgatnak, amelyek pedig csak és kizárólag a részvényeseknek tartoznak felelősséggel” – fejtette ki Ignacio Chapela.

A vegyszereik betiltása után sem adták fel

Miután az általa gyártott vegyi anyagokat sorra betiltották, a Monsanto úgy döntött, hogy belevág a génmanipulált organizmusok (GMO) üzletébe. Így amellett, hogy az éhezés elleni harc úttörőiként tetszeleghetett, hatalmas piacot hozott létre saját vegyszerei számára. Bár az éhezés ügyében semmilyen eredményt nem produkáltak, a haszon nem maradt el. Részben maguk a magok biztosították azt, amiket tilos újra elvetni, ezért a gazdáknak minden évben meg kell vásárolniuk azokat. Részben pedig az a kitétel, hogy csak Monsanto vegyszerekkel permetezhetik a terményeket.

De szóljunk pár szót arról mit is hoztak létre a vállalat kutatói. Egy új, minden eddiginél szárazságtűrőbb növényt? Nem, erről megfeledkeztek. Egy bőven termő fajtát, ami reményt adhat az fejlődő világ szegényeinek? Úgy tűnik rájöttek, hogy az éhezők nem elég fizetőképesek, így lemondtak róluk. Végül olyat kísérleteztek ki, amely korlátlanul ellenáll saját vegyszerüknek, így bármennyit is permeteznek ki a gazdák – minél többet annál jobb – nem befolyásolja azt, miközben minden más életet elpusztít.

gmo3

Gyilkol a “környezetkímélő” gyomirtó 

A Monsanto a hetvenes években fejlesztette ki a glüfozát hatóanyagú Roundup totális gyomirtószert, amelyet úgy reklámoz, mint biológiailag lebomló, környezetkímélő szert. Ehhez képest a könyvben ismételten fény derül a kutatási adatok meghamisítására – valahogy el kellett kendőzni a kísérleti egerek és patkányok pusztulását.

Megrázó történeteket olvashatunk arról, hogy Argentínában és Paraguayban a génmódosított
szójaültetvények környékén a repülőgépekből kipermetezett Roundup miatt több gyermek is meghalt, vagy súlyosan megbetegedett.

Titkos rendőrökkel a gazdák ellen

A génmódosított (Roundup Ready) szója kifejlesztésének egyik fő oka volt, hogy a Monsantonak a glüfozátra vonatkozó húsz éves szabadalmi védelme az ezredfordulón lejárt, s azóta elvileg bárki gyárthatja ezt a totális gyomirtószert. Ezért a cég szabadalmaztatta a Roundupra tűrőképességgel rendelkező génmódosított növényeket, s ma már egy csomagban árusítja a vetőmagot és a gyomirtót. Hogy a bevételeit biztosítsa, a gazdáktól megköveteli, hogy minden évben vegyék meg tőle a vetőmagot. Nem adhatnak belőle a szomszédnak, s ellentétben a több ezer éves gyakorlattal, nem vethetik el újra a következő évben.

Aki ezt nem tartja be, vagy akár a szomszéd földjéről a szél útján történő beporzással a mag átkerül a gazda földjére, és ott kikel, az ellen a Monsanto pert indít. Sok esetben a vállalat hírhedt magánnyomozó céget is felbérel, hogy így szerezzen (vagy gyártson) bizonyítékot egyes gazdák ellen. A Monsanto évente több száz gazda ellen indít eljárást az Egyesült Államokban, s csak ebből évente több mint 15 millió dollár bevételre tesznek szert. A gazdák a perek költsége miatti félelmükben a legtöbbször peren kívül megegyeznek a vállalattal, de csak 2005-ben 90 ilyen per volt, s átlagosan 412 ezer dollár kártérítést kapott a Monsanto. A kártérítési perek miatt csődbe ment gazdák egyre nagyobb részben kényszerülnek arra, hogy eladják földjüket, s ezáltal még inkább növekszik a birtokkoncentráció.

A génpiszkált gyapot öngyilkossági hullámhoz vezetett

Indiában a Monsanto agresszív reklámkampányban hitette el a gazdákkal, hogy a génmódosított gyapot sokkal többet terem, mint a hagyományos. A gazdák a jó termés reményében négyszeres áron megvették a génmódosított gyapotot, majd amikor kiderült, hogy a helyi éghajlati viszonyok között a génmódosított gyapot kudarcot vallott, a gyenge termés következtében nem tudták visszafizetni a kölcsönöket, és csődbe mentek. Emiatt csak Maharastra államban több mint ezer génmódosított gyapotot termesztő gazda lett öngyilkos.

E néhány példa is világosan mutatja, hogy milyen világ vár ránk, ha a Monsanto tervei megvalósulhatnak. Hogy ezt megakadályozzuk, nagyon fontos, hogy minél több ember megtudja, valójában miféle céggel is állunk szemben.

 

A Monsanto, leányvállalatain keresztül, negyvenhat országban van jelen, és az utóbbi években a génmódosítás vezető vállalatává vált. Pedig káros és mérgező termékei miatt – a PCB-k, az erős gyomirtó szerek, mint a Vietnámban felhasznált Agent Orange vagy az Európában betiltott szarvasmarha növekedési hormon – a Monsanto az ipartörténet egyik legtöbb vitát kiváltó cége. 1901-es alapítása óta perek sorát indították ellene, a vállalat viszont az „élővilág” szakértőjének, a fenntartható fejlődés bajnokának mutatja be ma magát. Azt állítja, hogy a génmódosított vetőmagok elterjesztésével kitágítja – az egész emberiség hasznára – a természet, az ökoszisztéma működési korlátait. Mi az igazság ebben a kérdésben? Mi az óriásvállalat valós célja? Miközben hosszú évtizedekig figyelmen kívül hagyta tevékenysége környezeti és egészségi hatásait, hirtelen azt mondja magáról, hogy az éhezés problémája felé fordult és egy emberbarát szervezet szerepét próbálja eljátszani. A könyv új, eddig kiadatlan dokumentumokra, tudósok és politikusok véleményére, az áldozatok tanúvallomásaira támaszkodva mutatja be az iparbirodalom fejlődéstörténetét. Miközben a Monsanto a világ legnagyobb vetőmagvállalatává vált, növekedését hamisított adatok és elemzések, összefonódás az USA hatóságaival és sorozatos korrupciók övezték. A szerzõ nyomon követi és bemutatja azt az elképesztő folyamatot, amelynek eredményeként a Monsantónak sikerült egész Földünkön elterjesztenie – minden valós ellenőrzés nélkül – a génmódosított mezőgazdasági termékeket, tekintet nélkül az emberek egészségére és a környezetkárosításra.

forrás:ujvilagtudat.blogspot.hu

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 574
Tegnapi: 377
Heti: 2 775
Havi: 17 291
Össz.: 1 267 387
Oldal: Monsanto
Bio vetőmagok saját kertemből - © 2008 - 2017 - biovetomag.hupont.hu