Bio vetőmagok saját kertemből

Falun élni nagyon jó! És ez így is lesz, ameddig a városi ezt meg nem tudja! ... Ne harcolj a sötétség ellen. Gyújtsál gyertyát. Sokan fognak követni.

Hagymafélék

Fajták jellemzői, leírás, tulajdonságok

1. Hagyma - díszhagym

2. Fehérhagyma

3. Fokhagyma őszi vetésű

4. Fokhagyma tavaszi vetésű

5. Fokhagyma metélő

6. Gazdahagyma (örökhagyma, csoportos hagyma)

7. Gyöngyhagyma

8. Lilahagyma

9. Medvehagyma

10. Pórehagyma

11. Snidling (metélő hagyma)

12. Sonkahagyma lila

13. Sonkahagyma vörös

14. Vöröshagyma

15. Hasma hagyma (francia hagyma) - szaporítás alatt

 

 

Általánosságok, amit tudni kell a hagymáról.
A hagymák nagy része 3 nyáriak. Ez azt jelenti, hogy magtól magig el kell teljen 3 év. Az elvetett magokból első évbe dughagymák lesznek. A következő évben a dughagymákból kifejlődnek a hagymák. Ezek is hoznak virágokat és felmagzanak, de ezek a magok nem csíraképesek. Ezért a virágokat el szokták fektetni, hogy száradjanak el és ne vegyek el a tápanyagot a hagymáktól. Betakarítás után, a legszebb példányokat el tesszük a következő évre. Tavasszal, a harmadik évben, földbe helyezzük ezeket a hagymákat. Ők kihajtanak és virágokat, majd magokat nevelnek. Ezek a magok már jó szaporítóanyag bázist biztosítanak számunkra. Ugyan ez a helyzet a fokhagymával is.

Azok a hagymamagok, melyek már első évben hatalmas hagymákat hoznak, azok gén módosítottak.
Azt is tapasztaltam, hogy a műtrágyázott hagymák rendkívül csípősek, keserűek és büdösek. A vegyszermentes hagymák édesek, nincs erős szaguk és csak enyhén csípnek. A hagymamagokat nem ajánlom szabad földbe vetni, mert lassabban fejlődnek mint a gyomok, így nagy esélye van annak, hogy a dughagymák ne fejlődjenek ki. Sokkal jobb, ha a hagymamagokat ládákba ültetjük és ott neveljük a dughagymákat.

A hagyma a legtöbbet fogyasztott zöldség. Magyarországon, átlagban, éves szinten 8-9 kg hagymát fogyasztunk fejenként.
A hagyma nem csak zöldség, hanem gyógyszer is. Nincs korlátozva a fogyasztása, eheti bárki, életkortól függetlenül, eheti bármikor, akár egy életen át. Nincs semmi mellékhatása, csak mondjuk az izzadságnak a kellemetlenebb szaga.
Tartalmazza a következőket: vitaminokat; C, A, E, B, rostokat, magnéziumot, nátriumot, kalciumot, foszfort és jódot. Köhögés csillapító, légút tisztító, fertőtlenítő, nyugtató, altató, és méregtelenítő. Azzal a tulajdonsággal rendelkezik, hogy eltávolítja a szervezetünkből a fölösleges káliumot. Márpedig rendkívül nagy mennyiségű káliumot viszünk be a szervezetünkbe nap mint nap. A műtrágya alapanyagja a kálisó és ezen kívül, az étkezési sóban indokolatlanul magas a csomósodás gátló (E536), ami egy kálium-vas-cianid. Tehát minden élelmiszerben jelen van a kálium.  A káliumnak az a tulajdonsága, hogy tönkreteszi az ízületeinket, izmainkat, vesénket és szívünket. A halálraítélteknél, akiket injekcióval végeznek ki, a káliumos injekció állítja le a szívüket. Ha megnézzük a statisztikákat kiderül, hogy a legtöbb beteg szenved, szív, vese, ízület gyulladással és emésztési zavarokkal. Aki nyers hagymát eszik rendszeresen, az kiváló egészségnek örvend. Aki nem szereti a hagymát, az ehet napi egy banánt, mert ez is eltávolítja a káliumot az ember szervezetéből.
A hagyma csökkenti az inzulin termelését. Aki rendszeresen eszi a hagymát, az nem lesz cukorbeteg. Gátolja a csontritkulást, erősíti a szívet, szabályozza a bélműködést, gyógyítja az influenzát, a herpeszt és a gyomorfekélyt (tea vagy leves). A hagyma a legolcsóbb gyógyszer.   


1. Hagyma - díszhagyma

diszhagyma.jpg

Illusztráció. Forrás: casadex

Évelő dísznövény.  Vetés őssel (október, november) vagy tavasszal (március április).  Létezik különböző színben és méretben, fehértől liláig, pár centitől, 30 centi átmérőig. Homokos, laza talajban érzi jól magát. Szereti a napos helyeket. Levelei és virágja, hagyma illatúak. Nevelhető nagy cserépben, vagy dézsában, viszont ebben az estben át kell teleltetni fagymentes, helyen.

 

2. Fehérhagyma

feher_hagyma.jpg

Édes, enyhén csíp, nincs erős szaga és fehér marad akkor is ha megszárad. A fehér hagyma tartalmazza az allécint, ami gyulladás csökkentő, szív erősítő, koleszterin szint szabályzó, érrendszer tisztító és zsírégető. A fehér hagyma rendszeres fogyasztása rugalmassá teszi az artériákat és megóvja az embert a szívbetegségektől.   

 

 

3. Fokhagyma őszi vetésű

fokhagyma_oszi.jpg

Így néz ki az igazi fokhagyma.
 
Évelő, magtól magig 3 éves ciklus szükséges.             A fokhagyma szaporítható magról és gerezdről. A gerezdeket ősszel kell elültetni. Május végén, július elején, amikor a szára elsárgult, a fejeket ki kell szedni a földből, meg kell tisztítani, szárítani, majd eltenni kamrába vagy pincébe.

A tudósok megállapították, hogy a fokhagyma gátolja a daganatok növekedését, csökkenti és szabályozza a vérnyomást. Természetes antibiotikum. Tessék fogyasztani naponta egy gerezd fokhagymát ősztől tavaszig.

4. Fokhagyma tavaszi vetésű

A tavaszi fokhagyma méretre kisebb, színben halványabb mint az őszi, és értelem szerűen tavasszal kell ültetni.

 

 

5. Fokhagyma metélő

 metelofokhagyma.jpg

Évelő fűszernövény, magassága 25 - 30 cm. Levelei telt húsosak. Napos, tápanyagban dús helyet kedvel.  Vetés: március-áprilisban. A vetést tartsuk állandóan nedvesen, mivel nagyon lassan kel. Tőtávolság 15-20 cm sortávolság 25-30 cm.
Cserépben át lehet teleltetni, így folyamatosan lesz friss fűszerünk. A növény fokhagymaillatú. Júliustól vághatjuk leveleit, melyeket saláták, tojásételek, túró ízesítésére használunk. Nyers fogyasztása után sem okoz kellemetlen leheletet.

 

 

6. Gazdahagyma (örökhagyma, csoportos hagyma)

gazda_hagyma.jpg

Évelő, nagyon régi hagyma, amit termesztenek az egész világon. Több mint 500 fajtát tartanak nyilván. 
Szaporítható magról és hagymafejről. A növény magassága 20-60 cm. Alkalmas fűtött fóliában is nevelni, így egész évben lehet szedni a zöldjét. Virágja fehér, csíkozva halvány zöld árnyalattal. Kora tavasszal, a hó olvadása után, azonnal kezdenek kibújni a szárhajtások. A magokat tavasszal kell vetni (februárban), vagy nyáron (augusztusban). Tőtávolság és sortávolság 20-25 cm. Vetési mélység 1-1,5 cm. Szereti a jól trágyázott és nedves talajt. A területet gyommentesen kell tartani.  A szárakat nem tépjük, hanem ollóval vágjuk a föld felet, és nem az összeset egyszerre (max. 2/3 részét). Augusztus elejétől már nem szabad nyírni, mert a növény nem tud felkészülni és megerősödni a téli időszakra. A szárakat lehet használni frissen salátákba, levesekbe, köretekbe. Különleges íze van a kén tartalma miatt. Tároljuk szárítva, sóba vagy lefagyasztva. 

 

 

7. Gyöngyhagyma

gyongyhagyma.jpg

Évelő, alacsony növésű, korai fajta és bő hozamú. Színe lehet fehér, vörös vagy lila.  felülete csillogóan fényes, ezért nevezték gyöngyhagymának. Vetés magról március elején, 10-15 cm sortávolság,  3-5 cm tőtávolság és zöldhagymaként ritkíthatjuk. A augusztusi vetést védeni kell a téli fagyoktól (le kell takarni) és így kiváló minőségű tavaszi zöldhagymát kapunk. Íze kellemesen csípős, édes, nincs erős hagymaszaga. Hagymájának átmérője 2-2,5 cm. Vitamindús (A,C), kéntartalma alacsony. Használható frissen csemegeként, fűszernek szárítva és porítva, savanyított hagymaként. 

 

 

8. Lilahagyma

voroshagyma.jpg

A lilahagyma, a vöröshagymához viszonyítva, kétszer több antioxidáns anyagokat tartalmaz, édesebb és kevésbé csíp. A különleges ízét a benne lévő kén adja. 
Sok antioxidánst tartalmaz, baktérium és vírusölő hatású illóolajokban gazdag, ezért jól alkalmazható fertőzés, influenza, és más gyulladásos betegség esetén.Segíti a sejteket abban, hogy nagyobb mennyiségű oxigént tudjanak felvenni és tárolni.
A kéntartalmú vegyületek, adják a lilahagyma csípős ízét és illatát. Ezek méregtelenítő, immunerősítő hatásúak, és megakadályozzák az elhalt vérsejtek alvadását, összetapadását.

A lilahagyma a krómnak egyik forrása, ami csökkenti a vércukor szintet és elősegíti a sejtek inzulinérzékenységét. A létfontosságú antioxidánsok és ásványi anyagok a hagyma külső, de még ehető rétegeiben vannak. Ezeket kell fogyasztani lehetőleg nyersen.  

 

 

9. Medvehagyma

medvehagyma.jpg

Évelő fűszer és gyógynövény. A nedves, árnyékos erdőkben érzi jól magát, a savas talajt kedveli. Fokhagymaillatú levelei kora tavasszal jelennek meg, és a nyár közepére elszáradnak. Április-májusban virágzik. Főleg a gyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők aljnövényzetében nő tömegesen. Március elejétől már látható hajtásai vannak.  Fehér, megnyúlt buzogány alakú, 45 mm hosszúra és 5 mm vastag hagymájából két nagy, tojásdad, hosszú nyelű, a végén kihegyesedő, 15–25 cm magasra emelkedő tőlevelet hoz. A külső levél hüvelye hártyás. Levéllemeze átlag 15 cm hosszú és 4 cm széles. A virágok hófehérek tömött ernyőkben nyílnak. Leveleit tavasszal, a virágzás előtt szedik, és frissen használják fel, mert szárítva gyógyhatásuk gyengül.

Frissen a leghatékonyabb és legfinomabb. Felhasználható nyersen vajas kenyérre szórva vagy salátákhoz keverve. Leveseket, burgonyás ételeket fűszerezhetünk vele, vagy főzhetünk belőle medvehagyma krémlevest. Hűtőszekrényben tárolható olajjal, parmezán sajttal, sóval és magokkal összeturmixolva, ami rizses és tésztaételek szószaként is finom.  A jellegzetesen erős illatát az ételekbe keverve elveszti, így nagyon kellemes aromát ad az ételeknek. Spenóthoz hasonlóan készíthetjük el főzelékként. Enyhén párolva, majd összeturmixolva finom étel.

Eltartható aprítva sóval összekeverve, olajban, valamint a legegyszerűbb ha lezárt nejlonzacskóban lefagyasztjuk. Célszerű kis zacskókban lefagyasztani és úgy eltenni, hisz akkor nem kell felengedni mindet. A fagyasztás után a felengedett medvehagyma rostjai szétesnek és sötétedik, valamint némi levet ereszt, azonban még mindig a fagyasztás őrzi meg hatóanyagának nagy többségét.

Nagyon sokféle bántalomra használható. Kedvezően hat a gyomorra, a bélrendszerre, krónikus hasmenés és szorulás ellen jó hatású, a szédülést, fejfájást enyhíti, a magas vérnyomást csökkenti, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti a vizelet ürítését, tisztítja a vért.

 

 

10. Pórehagyma

pore_hagyma.jpg

A emberiség egyik ősi kultúrnövénye. magas az ásványi anyag tartalma, és számottevő mennyiségű vitamin található benne. Íze és szaga nem intenzív. Magyarországon kevésbé elterjedt.
Kétnyári növény, magassága 40-60 cm. A levelek alsó része fehér a folytatásuk zöld színűek,  laposak, 2-3 cm szélesek, ellentétes oldalról sűrűn egymásra lapolódnak. A póréhagyma csak a második évtől hoz magszárat, amely 80 -120 cm magas. Virága gömb alakú melynek átmérője 8-12 cm. színe halvány rózsaszínű vagy zöldes-fehérek.
Magvetéssel és palántázással egyaránt szaporítható. Közepesen kötött, tápanyagban gazdag talajt igényel. Fény és folyadék igényes ezért ne ültessük árnyékos vagy félárnyékos helyre. Betakarítás késő ősszel.

Magvetés március, a növekedés 5°C felett indul meg, az optimális fejlődési hőmérséklet 19-22°C. Vetés mélység 1,5 - 2 cm, sortávolság 25 cm, tőtávolság 10 - 15 cm. Javasolt a magokat egy 5-10 cm mély árokba helyezni, majd amikor a növények tenyészidejük feléhez érnek, az árkot fel kell tölteni földel. Így megnövelhető a póréhagyma fehér részének nagysága betakarításkor, ugyanakkor a növényt a szél nem dönti el.

 

 

11. Snidling (metélő hagyma)

snidling.jpg

Évelő erős aromájú fűszernövény. Magassága 20-50 cm, levelei karcsúak, henger alakúak és üregesek. A tavasz első zöldülő hírnöke. A metélőhagyma a talajjal szemben nem igényes, minden talajban termeszthető. A félárnyékot is tűri.

Virágai rózsaszínűek, kerek ernyőben nyílnak. A magvakat márciusban melegházba vagy cserépbe vetjük és májusban, kis csomókban ültetjük ki. A magokat a földdel megtöltött cserepekbe vetjük, földdel vékonyan takarjuk, majd meglocsoljuk. Hamarosan kihajt, és májusban a palántákat kis csomókba fogva kiültethetjük. Kiültetés előtt keverjünk a talajba komposztot vagy érett istállótrágyát. Ha megerősödött, a föld feletti részt levágjuk és felhasználjuk. A levágott leveleket felaprítva jégkocka tartóba lefagyasztva tárolhatjuk, így bármikor könnyedén juthatunk friss snidlinghez.

Ha cserepesként már többször nyírtuk, apró, pici hagymáit ne dobjuk ki, hanem tavasszal ültessük szabad földbe. A szabad földön termesztett növényeket csak a második évben vágjuk, lehetőleg mélyen, mert így a növények jobban növekednek és egészségesek maradnak.
A cserépben tartott töveket évenként szedjük ki, osszuk 2-3 részre és ültessük friss földbe. A fűszerkertben tartott töveket három évenként, szeptember-októberben szedjük fel, osszuk szét és ültessük új helyre. Legfontosabb ápolási munka a gyomirtás és a talajporhanyító kapálás. Szárazság esetén öntözzük. Ha a növény elöregszik, tőosztással frissíthetjük. Ősszel cserépbe ültetjük, világos, de nem túl meleg helyen tartjuk. Egész télen friss fűszernövényt, és nagyon olcsó vitaminforrást biztosít.
A friss metélőhagyma gyorsan elfonnyad, és kellemetlen keserű íze lesz. A szárított viszont hosszú ideig fogyasztható. Felveszi az étel nedvességtartalmát, így teljes értékű lesz. Sok benne az illóolaj, C-vitamin, A-vitamin, kálium és az oxálsav. Ez utóbbi miatt fogyasztása csak kismértékben javasolt.  Főzni nem szabad, közvetlenül tálalás előtt adjuk az ételhez. Nemcsak ízesíti az ételt, de díszít is, ráadásul nagyon jó étvágygerjesztő és gyomorerősítő. Főleg a krumplit, babot, borsót, a húsleveseket, salátákat, sülteket, tojásételeket, szendvicseket, a túrót és a lágy sajtokat, valamint halételeket és mártásokat ízesítenek vele. Az apróra vágott zöld levélkéket vajas vagy zsíros kenyérre szórjuk.
Hagymás ecet készítése. Fehér borba vagy almaecetbe, virágzó snidlinget teszünk. Pár napig, míg az ecet színe lilásra nem színeződik, hagyjuk állni. Mikor már kellemesen lilás rózsaszínessé vált, tegyünk egy szép üvegbe, pár szál friss snidling virággal együtt, és szűrjük bele a hagymaecetet.

 

 

12. Sonkahagyma lila

 ceapa-rosie-de-apa_1.png

Szára élénkzöld, a hagymatest hengeres alakú, héja lila, húsa tömött, fehér. Jó ízű, könnyen szeletelhető salátahagyma. Közepesen tárolható, friss fogyasztásra alkalmas.
Vetés március - április, vetési mélység 1,5 - 2 cm, sortávolság20 - 25 cm, tőtávolság 5-8 cm.
Kelés után ritkitani kell. Betakarítás augusztus - szeptember.

 

 

 

13. Sonkahagyma vörös

 voros_sonkahagyma.jpg

Szára élénkzöld, a hagymatest hengeres alakú, héja sötétsárga, húsa tömött, fehér. Jó ízű, könnyen szeletelhető salátahagyma. Közepesen tárolható, friss fogyasztásra alkalmas.
Vetés március - április, vetési mélység 1,5 - 2 cm, sortávolság 20 - 25 cm, tőtávolság 5-8 cm.
Kelés után ritkitani kell. Betakarítás augusztus - szeptember.

 

 

14. Vöröshagyma

 voroshagyma_2.jpg

Kétéves vagy évelő, levelei üregesek, hengeresek. Virágzata fehér gömb alakú ernyő, magjai feketék. Vannak nyári és őszi fajták. Szaporítható magról tavasszal, vagy ősszel dughagymáról. Az őszi fajták igen jól bírják a hideget, ám a növekedési időszakban átlag 19-20 fok az ideális. A csírázás 4-5 fokon is beindul, ám a levelek fejlődősére csak 15 fok felett lesz aktív. A kicsírázott hagymák akár -15 fokig is képesek életben maradnia földben így az őszi ültetésű hagymák tavasszal már február végén képesek fejlődésnek indulni az után, hogy átvészelték a téli hideget. Mivel a gyökérzet a talaj felső 30-60 cm. rétegében helyezkedik el, kevés öntözést igényel. Elég, ha a nyári nagy melegben öntözzük. Tavasszal beéri a természetes csapadékkal is. Bármilyen talajban szépen fejlődik, de a legjobb a laza jó vízáteresztő képességű, enyhén savas vagy közömbös talaj. A homokos talajt szereti igazán. Magról szaporítás esetében, talaj előkészítésre van szükség. Ássuk, fel a talajt majd alaposan gereblyézzük el. Magvetés március második felében, mélység 1,5-2 cm, sortávolság 25-30 cm. tőtávolság 10-15 cm Amikor a palánták elérik a 4-5 cm. magasságot, ritkítsuk a sorokat. Így lesz folyamatosan friss zöldhagymánk. A dughagymáról nevelt töveket áprilistól május végéig érdemes kiültetni, úgy hogy előtte már csírázásnak is indult. Gondozása egyszerű, rendszeresen kell gyomlálni és tisztán tartani a sorokat. Ha szeretnénk, folyamatos termést, alkalmazzuk, a tavaszi és az őszi vetést, úgy, hogy az ültetés legyen fokozatos. Így egész évben lesz saját vöröshagymánk a kertben és a pincében. Egy egészséges jól tárolt hagyma akár 8-9 hónapig is eltartható, a legjobb, ha egy 3-5 fokos helyiségben tudjuk elraktározni a termést. Tavasszal zöldhagymaként fogyasztjuk. A hagyma külső leveleit, amik elszáradnak, vízben felforralva használják gyógyteaként, húsvétkor pedig a tojások festésére. Tárolás. Kiszedés után még szárítjuk, a gyökerektől megszabadítjuk, felfűzve, vagy száraz szellős helyen hosszú ideig tárolható. Szeletelve és szárítva akár évekig is eltartható.

 

15. Hasma hagyma ( francia hagyma)

hasma_hagyma.jpg

Hasma - ALLIUM ASCALONICUM Származó hely Ázsia, feltehetően Afganisztán. Európába a keresztesek hozták. Furcsa módon a hasma elnevezés a magyar hagyma szóból ered.

Magyarországon kevésbé ismert hagyma. Íze különleges, valahol a sonkahagyma és fokhagyma között de sokkal árnyaltabb intenzitású.
Föld alatt képződik 4-5 gerezd, ami enyhén hosszúkás. Föld felet üreges, henger alakú, 20-30 cm magas 7-8 szárakat növeszt. Virágja fehér, gömb alakú ernyő. A magok aprók, feketék.

A gerezdeket nyersen, salátákban vagy főve húsok, levesek, mártások elkészítéséhez lehet használni.

Szoba hőmérsékleten kell tárolni, mivel hűtőben elszíneződik. Ha el kezd csirázni, akkor a csirákat le kell vágni és gyorsan el kell fogyasztani.

Franciaországban nagy hagyománya van, mivel a hasma hagyma alapja egy vörösborral készített mártásnak. Nem szokták pirítani mert keserű lesz. 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 93
Tegnapi: 884
Heti: 93
Havi: 23 410
Össz.: 1 246 329
Oldal: Hgymafélék
Bio vetőmagok saját kertemből - © 2008 - 2017 - biovetomag.hupont.hu