Bio vetőmagok saját kertemből

Falun élni nagyon jó! És ez így is lesz, ameddig a városi ezt meg nem tudja! ... Ne harcolj a sötétség ellen. Gyújtsál gyertyát. Sokan fognak követni.

Fűszernövények

 Fajták jellemzői, leírás, tulajdonságok

 

1. Kapor 
2. Kömény - gumós édeskömény
3. Kömény - indiai édeskömény
4. Rukkola - borsmustár 
5. Cikória
6. Citromfű
7. Tárkony
8. Izsop
9. Lestyán
10. Oregáno (szurokfű)
11. Rozmaring
12. Kakkukfű
13. Menta
14. Metélő fokhagyma
15. Metélőhagyma (snidling)
16. Kömény - konyhakömény
17. Ánizs
18. Bazsalikom hagyományos
19. Bazsalikom piros
20. Bazsalikom törpe
21. Bazsalikom citrom illatú
22. Bazsalikom fahéj illatú
23. Borsfű (csombort)
24. Koriander
25. Majoránna
26. Mustármag - fehér mustár
27. Turbolya
28. Zsázsa
29. Medvehagyma
30. Metélő petrezselyem
 

 A legtöbb fűszernövény egyben gyógynövény is. 

 

1. Kapor

kaporvirag.jpg

Fűszer, egy gyógynövény alapanyag amit a Pannóniába a legionáriusok hozták be. Egynyári, fás szárú növény melynek magassága eléri a 140 centimétert. Tavasszal, március elejétől vessük a szabadban. Magjai 4-5 °C fokon már csírázásnak indulnak, de az optimális csírázási hőmérsékleten, 12-15 °C körül, sok levelet és jó gyökérzetet fejleszt. Amikor a szárcsúcsokon az ernyők megjelennek, hőigénye nő, így csak 20 °C felett biztos a terméskötése és gyors az érés lefutása. A hidegre kevésbé érzékeny. Korai vetés esetében az előforduló tavaszi fagyok sem tesznek kárt benne. Öntözés nélkül is termeszthető. Másodnövényként biztonságosan csak öntözéssel termeszthető. Másodnövényként július-augusztusban vethetjük, ekkor azonban magra már ne számítsunk.
Levélfűszernek a 30–35 cm-es magasság elérésekor szedjük, ez még a szárba indulás előtti szakasz. Ekkor a hajtások zsengék, zöldek, dúsan levelesek. A levágott leveles hajtásokat igen vékonyán kiterítve, száraz, fedett helyen szárítsuk meg és apróra összetörve zárt edénybe tároljuk.
A magyar konyha kedvelt fűszernövénye. Nélküle elképzelhetetlen a kovászos uborka, a túrós lepény, a tökfőzelék, kapros-túrós palacsinta. Használják levesek, főzelékek, saláták, hal, gombaételek, körözöttek, mártások, túró ízesítésére. Használják a kovászos uborka, a paprika, a savanyú káposzta és a tök eltevésénél. Gyakran használják fűszeres páclevekben. A friss zöld kapor az erdélyi ordás-palacsinta ízesítője. Őrölt magjával a véres hurkát ízesítik. 

 

2. Kömény - gumós édeskömény

gumos_komeny.jpg

Évelő, növény. 20–30 centiméter hosszú főgyökere belül hófehér. Elágazó, hengeres, barázdált, csupasz, kékeszöld színű szára 1–2 méter magasra nő meg. Levelei szórt állásúak. Virágzata lapos, kétszeresen összetett ernyő alakú, 12 -  15 cm széles. Az öt zöld csészelevél jelentéktelen, keskeny szegéllyé redukálódott. Termése nagyon hasonlít a kaporéhoz de nagyobb annál. Az 5–8 mm hosszú, zöldesbarna vagy zöldessárga termés két vége elkeskenyedik. Könnyen kettéválasztható két, laposan domború résztermésre.

Meleg és fényigényes növény. Magjai már 6-7 °C-on kezdenek csírázni, de a 18-20 °C az optimális. Virágzás és terméskötés idején 25 °C körüli hőmérsékletet igényel. A  −8 -10 °C-os hideget az édeskömény tövei még átvészelik, az ennél hidegebbet csak takarással bírják ki. Fényi nélkül virágzata alig fejlődik, félárnyékban kevesebb magot hoz, mint a napon. Vízigénye változó: a növekedési szakaszban sok vizet igényel, virágzáskor viszont a sok csapadék rontja a maghozamot. Az első évben érdemes öntözni, utána az erős gyökérzete ellátja vízzel. A frissen trágyázott területeken gyökerei elrothadhatnak.

A gumós édesköményt kizárólag a szárgumójáért ültetik, mivel termése kellemetlen ízű.

Az indiai édeskömény termése a legédesebb, egyáltalán nem csípős.

 

3. Kömény - indiai édeskömény

1_komeny.jpg

A növény fűszer és gyógynövény egyben. Melegigényes növény,  magjai 6-7 °C-on kezdenek csírázni, de a 18-20 °C az optimális. Virágzás és terméskötés idején 25 °C hőmérsékletet igényel. Közepesen fagyérzékeny: a −8-10 °C-os hideget az édeskömény tövei még hó nélkül is jól átvészelik, az ennél hidegebbet csak hótakaró alatt. Fényigényes, gyenge fényben vagy árnyékban virágzata alig fejlődik. Félárnyékban, illetve szórt fényben mindenképp kevesebb magot hoz, mint a napon. Évelő, ritkán kétéves növény. 30–40 centiméter hosszú, orsó alakú főgyökere kívül piszkosfehér, belül hófehér. Erősen elágazó, hengeres, finoman barázdált, kopasz, deresen kékeszöld színű szára 1–2 méter magasra nő meg. Íze és illata az ánizsmaghoz hasonlít. Magjait levesekbe és halételekbe főzik, a gumóját lereszelik, és a káposztasalátához adják.
Étvágyjavító, szélhajtó, görcsoldó, tejszaporító hatású. Felhasználható még késő, rendszertelen menstruáció kezelésére is. Aktiválja a női hormonokat, és ezzel enyhítheti a klimax tüneteit. Jobb hatást érhetünk el, ha az édesköményt cickafarkkal és komlóval kombináljuk. A késő menstruációnál 10 nappal annak ideje előtt kezdjük inni az édeskömény teáját, és utána rendszeresen, minden nap fogyasszuk azt.

 

 

4. Rukkola - borsmustár

1_rukkola.jpg

Ismert már a római kortól. Afrodiziákum ként van nyilvántartva. Gazdag vas és kalciumban, de vannak benne vitaminok is: A,C, K. Íze borsos - mustáros, egy kicsit hasonlít a tormára és emlékeztet a földimogyoróra. Magról szaporítható és gyorsan fejlődik. Nevelhető balkonon is. A kertben gyorsan terjeszkedik így rövid időn belül rukkola mezővel rendelkezhetünk. Szereti a meleg száraz helyet.
Frissen fogyasztható, a hűtőben csak pár napig lehet tárolni. Csavarjuk nedves konyharuhába így hosszabb ideig marad friss. Elsősorban salátákba, pizza tetejére, használjuk de kóstoljuk meg szimplán néhány csepp dióolajjal és citrommal. Tehetjük túrófélékre, sajtokra és szendvicsekre akár medvehagymával keverve.
Nemcsak a levelek, de a virágok, sőt a magok is ehetőek.  

 

 

5. Cikória

cikoria.jpg

Nem csak kávé készítésére használható. Cukorbetegség, emésztés, vér tisztítás, fogyókúra, máj, vese, epe regenerálás, szorulás, álmatlanság ellen használható. Minden része hasznos. A virágok sokáig frissen maradnak, Belőlük krémlevest lehet készíteni sőt rántani lehet. A levelekből salátákat lehet készíteni. A gyökerekből kávét lehet főzni.

Vetés május - június, tőtávolság 30-35 cm, sortávolság 60-80 cm., gyökerek begyűjtése október közepén. Évelő növény ami nem igényes talajra, éghajlatra.

Kávé készítése: az egész növényt fel lehet használni, gyökérrel együtt apróra vágni, megszárítani, pergelni majd ledarálni, porítani és újból darálni. Az illata csodálatos. Adag: ízlés szerint. Én 1 evőkanál kávét teszek 1 dl vízhez és forralom 5 percig.  A tejeskávé rendkívül finom és egészséges. Gyerekkoromban ezt ittam és most is ezt fogyasztjuk. 

 

 

6. Citromfű - fűszer és gyógynövény
citromfu.jpg
 
Közel-Keletről származik, a mediterrán éghajlatot kedveli. Meleg, napos helyen érzi jól magát. Április elején magról vetik, vagy májusban palántázzák. Cserépben, balkonládában is nevelhető, teraszon vagy lakásban. Magassága 100 - 120 cm. Levelei csipkézettek, fűrészesek, citromillatúak, jellegzetesen pelyhesek. Hajtásait és leveleit szedik folyamatosan. Ettől bokrosodik, terebélyesedik és nem nő magasra.  Virágzik július-augusztus hónapokban. A virágok színe fehér, esetleg enyhén rózsaszínű.
A citrom illatú friss levelét saláták, mártások, főzelékek, gyümölcslevesek, vadételek, hidegtálak ízesítésére használjuk. Kiváló limonádé, tea, vermut és puding díszítésére illetve ízesítésére használható.
Vírusölő tulajdonsága miatt a belőle készített krém alkalmazható a herpesz kezelésére. Teája szívnyugtató, görcsoldó. Serkenti az emésztést, és alkalmazzák fejfájás, alvászavarok, depresszió, gyomorrontás, gyomorsavtúltengés, hányinger, puffadások esetén is. Javítja az epeműködést, emésztést, csökkenti a vérnyomást és a fejfájást, általános görcsoldó szer.
Mivel távol tartja a szúnyogokat, érdemes virágcserépben az ablakba helyezni.

 
 
 
7. Tárkony
tarkony.jpg
 
Erdélyből került Magyarországra. Nagyon kedvelt, jellegzetesen fűszeres illatú, kissé kesernyés, enyhén csípős ízű fűszer, ami az ánizsra emlékeztet.
Évelő növény, magassága 100-150 cm. Élénkzöld levelei 6–8 cm hosszúak, 2–6 mm szélesek, lándzsásak, hegyes végűek. A virágok kétivarúak, szél porozza őket.Általában őszi tőosztással szaporítják, de magról is lehet szaporítani. Májusban meleg, napos helyre ültessük. Tőtávolság 60-80 cm. Vízigényes növény.
Leveleit friss, zöld állapotában, vagy sóban, illetve ecetes vízben eltéve, akár szárítva is felhasználható. Saláták, ecetes levesek, főtt húsok, szárnyasok, birka, bárány, vadhúsok, valamint zöldbab, zöldborsó, és burgonyafőzelékek, ízesítésére is használják.

Teája vesetisztító, epehajtó, étvágyfokozó hatású.

 
 
 
8. Izsop
izsop.jpg
 
Évelő fűszer és gyógynövény, amit Magyarországon már régóta nem termesztik, de vadon sok helyen megtalálható, hiszen jól bírja a szárazságot és a fagyot.
Magassága 40-60 cm, levelei lándzsa alakúak, ép szélűek, virágai lehetnek fehér, rózsaszín, kék, vagy piros színűek.
Júliustól, a nyár végéig virágzik.
A hajtások felső 15-20 cm részét használjuk fűszerként sültekhez, húspácokhoz, és mártásokhoz.
Gyógynövényként alkalmas asztma, görcsök, étvágytalanság, és köhögés ellen, de ugyanakkor fertőtlenítő hatású.
Magvetéssel szaporítható. A magokat április közepétől vessük el, 1-2 cm mélyre, Sor és tőtávolság 30 cm. Kedveli a napos száraz helyet és már az első évben szedhetjük a hajtásokat és ősszel a magokat.
 
 
 
9. Lestyán
lestyan.jpg
 
Évelő fűszer és gyógynövény. Régebben a falusi kertekből nem hiányozhatott, mind friss, vagy szárított állapotban. Nincs szükség nagy mennyiségre, mert intenzív íze miatt csak keveset kell használni belőle. Szereti a félárnyékos, kötőt, nedves, tápdús talajt. Magassága 1,5 - 2 m, virágja sárga. Második évben virágzik és hoz magokat. Termése sárgás-barna. Szaporítható tőválasztással  vagy magról. Magvetés október-november, illetve március. A tőosztást csak tavasszal a friss hajtások  megindulása után javasolt.
Levesek, saláták, diétás ételek és italok, likőrök és ecetek fűszerezésére használhatjuk.
Teája gyomorerősítő, emésztést serkentő és vizelethajtó hatással bír.
 
 
 
10. Oregáno (szurokfű)
oregano-szurokfu.jpg
 
Évelő, félcserje, fűszer egyben gyógynövény, magassága 30-60 cm., aromás illatú. A meszes talajokat kedveli, így gyakori, a száraz gyepek, hegyoldalak és erdőszélek közelében.
Szára elágazó, levelei tojásdadok, szőrösek. Leveles hajtásai folyamatosan szedhetők.
Szaporítás: magjait március végén vetik, tőosztás március-áprilisi vagy ősszel. Júniusban a hajtásai dugványozhatók.
Sajátságos íze van, mely a majoránnára és a kakukkfűre emlékeztet. Gyakran használják paradicsommártás ízesítéséhez, grillezett húsokhoz, sült zöldségekhez, levesekhez, töltelékekhez, paradicsomos, burgonyás, halas, babos ételekhez, pástétomokhoz, mártásokhoz. A frissen szedett leveleket saláták készítéséhez használják. Virágzó hajtásait vágva vagy morzsolva tárolják a téli időszakra.
A természet antibiotikumának tartják. Keserű anyagot és gyulladáscsökkentő timolt tartalmaz, ami a baktériumok szaporodását gátolja. Teája nyugtató hatású, étvágygerjesztő, baktériumölő, köhögéscsillapító.
Felhasználható festékkészítésre is 
 
 
 
11. Rozmaring
rozmaring.jpg
 
Évelő örökzöld félcserje, fűszer, gyógynövény és kiváló méhlegelő.
A kámforra emlékeztető keserű, aromás fűszer. Levelei sötétzöldek, egyenesek, tűformájúak, szélük visszahajlik, fonákjuk szőrözött. Virágai végállásúak, színei a világoskéktől a liláig. A növény minden része aromás illatú.
Szaporítható tőosztással, de a 8–10 leveles hajtások csúcsait nedves homokban lehet gyökereztetni. Másik módszer az, ha 10–15 cm hosszú hajtásról, eltávolítjuk az alsó leveleket, majd egy pohár vízbe állítjuk. A gyökérkezdemények megjelenése után nedves homokba ültetjük. Otthoni használatra cserépbe is ültethető.
A rozmaring jó az ételekben, főképen pástétomokban, salátákban és a bor készítéséhez. A virágjával eceteket és konzerveket lehet izésíteni. Mártások, vadhúsok, pácok, szárnyas sültek, gomba és halételek fűszerezésére, valamint különleges növényi ecetek készítésére használják. Zsályával és hagymával pácok, szószok, birkahúsból készített ételek, vadhúsok ízesítésére alkalmas. Teája hatásos a fejfájás és nátha ellen. 
A rozmaring illatszerként is használható. A tömjént lehet helyettesíteni vele.
A rozmaringos borból desztillálással készíthető a rozmaringszesz, ami gyógyszerként használható.
Frissen vagy szárazon a fürdővízbe áztatva illatosít és frissít.
Morzsolva jól zárható edényben, száraz helyen kell tárolni.
Népgyógyászati felhasználása hosszú távú tradíción alapszik. Emésztési zavarok, gyomor, bél-rendszer enyhe görcsös állapotainak oldására, izom és ízületi fájdalmak és perifériás keringési zavarok enyhítésére használják.

 

 
 
 
 
 
 
12. Kakkukfű
kakukkfu.jpg
 
Évelő fűszer és gyógynövény félcserje.
Szárazságtűrő, fényigényes. Magassága 20–50 cm bokor alakú. A fekvő részeken a hajtások legyökereznek. Apró, ajakos, lilás rózsaszínű, vagy vörös virágai az ágak végén nyílnak.
Főleg a mészkőhegységekben, a szárazabb, füves réteken, erdők szélén könnyen megtalálhatjuk.
Rézsűkön, kővályúkban, sziklakertben és kőfalakon nevelhetjük. Napfényt, nedves talajt kíván. Magvetéssel, dugványozással és tőosztással egyaránt szaporítható. Magját tavasztól nyár közepéig vethetjük pohárba vagy más, kisebb edénybe, 0,3–0,5 cm mélyre. A 6-8 cm magas palántákat 20 cm tőtávolságra ültetjük. Tőosztással márciusban vagy szeptemberben szaporíthatjuk.
A legjobb fűszert vagy gyógytea alapanyagot a virágzáskor szedett hajtásokból kapjuk. Hajtásait mindig a fás részek fölött vágjuk le. Itt vágás után újra hajt, így egy évben többször is vágható. A virágos-leveles hajtásokat szárítjuk, morzsoljuk, majd aromaőrző csomagolásban tároljuk.
Kámforos aromája miatt óvatosan kell használni, mert túladagolva megváltoztatja az étel jellegét.
Használják levesekhez, bab, borsó, burgonya, paradicsom, káposzta főzelékhez, salátákhoz, sültekhez, vadas ételekhez, töltött káposztához, véres és májas hurkákhoz, kolbászokhoz, halételekhez, körözöttek, ecetek és a vörösbormártás készítéséhez. Étvágygerjesztő, gyomorjavító, görcsoldó, köhögéscsillapító, szélhajtó, köptető, erős fertőtlenítő és antibakteriális hatása van. Fürdővizben illatos és frissítő hatású.

 

 
 
 
13. Menta
menta.jpg
 
Fodormenta és macskamenta.
Évelő fűszer és gyógynövény. Kedveli a gazdag talajokat, viszonylag vízigényes növény.
Lágy szárú, magassága 40-60 cm. A levelek rövid nyelűek, lemezük lándzsa vagy nyújtott ellipszis alakú, fűrészes szélű,l csúcsa hegyes, felszíne sötétzöld, fonáka világosabb zöld. Gyakran a levélerezet, vagy a levél egy része ibolyás színű. A levél mentolos szagú, íze először égető, majd hűsítő. A virágzáskor gyűjtött gyógynövény kellemetlen szagú. Virágzata álló füzér, lila színűek, július és szeptember között nyílnak. Termése makkocska, de magja csak ritkán csíraképes. Ősszel vagy tavasszal, dugványozással, illetve tőosztással szaporítják. Évenként kétszer szedik a leveleit.
A menta használata igen egészséges, mert emésztési zavaroknál, epegyulladásnál, menstruációs zavaroknál nagyon hatásos. Teája felfúvódásoknál alkalmazzák nyugtatóként, csökkenti a viszketési ingert a bőrön, migrénes rohamoknál görcsoldó. Naponta 3-4 csészével fogyasztható, étkezések között.
Használják gyümölcssalátákhoz, pulyka töltelékébe, szószok, mártások, teák, likőrök, limonádék, üdítők és különböző ínyencségek ízesítésére. Kandírozott leveleivel édes ételeket díszíthetünk.
Illóolaját a cukrászatban és a kozmetikai iparban használják fel szájvizekben, fogkrémekben.

 
 
 
 
 
14. Metélő fokhagyma
metelofokhagyma.jpg
 
 
metelo_fokhagyma.jpg
 
Évelő fűszernövény, magassága 25 - 30 cm. Levelei telt húsosak. Napos, tápanyagban dús helyet kedvel.  Vetés: március-áprilisban. A vetést tartsuk állandóan nedvesen, mivel nagyon lassan kel. Tőtávolság 15-20 cm sortávolság 25-30 cm.
Cserépben át lehet teleltetni, így folyamatosan lesz friss fűszerünk.

A növény fokhagymaillatú. Júliustól vághatjuk leveleit, melyeket saláták, tojásételek, túró ízesítésére használunk. Nyers fogyasztása után sem okoz kellemetlen leheletet.
 
 
 
 
15. Metélőhagyma (snidling)
snidling.jpg
 
Évelő erős aromájú fűszernövény. Magassága 20-50 cm, levelei karcsúak, henger alakúak és üregesek. A tavasz első zöldülő hírnöke. A metélőhagyma a talajjal szemben nem igényes, minden talajban termeszthető. A félárnyékot is tűri. 
Virágai rózsaszínűek, kerek ernyőben nyílnak. A magvakat márciusban melegházba vagy cserépbe vetjük és májusban, kis csomókban ültetjük ki. A magokat a földdel megtöltött cserepekbe vetjük, földdel vékonyan takarjuk, majd meglocsoljuk. Hamarosan kihajt, és májusban a palántákat kis csomókba fogva kiültethetjük. Kiültetés előtt keverjünk a talajba komposztot vagy érett istállótrágyát. Ha megerősödött, a föld feletti részt levágjuk és felhasználjuk. A levágott leveleket felaprítva jégkocka tartóba lefagyasztva tárolhatjuk, így bármikor könnyedén juthatunk friss snidlinghez.
Ha cserepesként már többször nyírtuk, apró, pici hagymáit ne dobjuk ki, hanem tavasszal ültessük szabad földbe. A szabad földön termesztett növényeket csak a második évben vágjuk, lehetőleg mélyen, mert így a növények jobban növekednek és egészségesek maradnak.
A cserépben tartott töveket évenként szedjük ki, osszuk 2-3 részre és ültessük friss földbe. A fűszerkertben tartott töveket három évenként, szeptember-októberben szedjük fel, osszuk szét és ültessük új helyre. Legfontosabb ápolási munka a gyomirtás és a talajporhanyító kapálás. Szárazság esetén öntözzük. Ha a növény elöregszik, tőosztással frissíthetjük. Ősszel cserépbe ültetjük, világos, de nem túl meleg helyen tartjuk. Egész télen friss fűszernövényt, és nagyon olcsó vitaminforrást biztosít.
A friss metélőhagyma gyorsan elfonnyad, és kellemetlen keserű íze lesz. A szárított viszont hosszú ideig fogyasztható. Felveszi az étel nedvességtartalmát, így teljes értékű lesz. Sok benne az illóolaj, C-vitamin, A-vitamin, kálium és az oxálsav. Ez utóbbi miatt fogyasztása csak kismértékben javasolt.  Főzni nem szabad, közvetlenül tálalás előtt adjuk az ételhez. Nemcsak ízesíti az ételt, de díszít is, ráadásul nagyon jó étvágygerjesztő és gyomorerősítő. Főleg a krumplit, babot, borsót, a húsleveseket, salátákat, sülteket, tojásételeket, szendvicseket, a túrót és a lágy sajtokat, valamint halételeket és mártásokat ízesítenek vele. Az apróra vágott zöld levélkéket vajas vagy zsíros kenyérre szórjuk.
Hagymás ecet készítése. Fehér borba vagy almaecetbe, virágzó snidlinget teszünk. Pár napig, míg az ecet színe lilásra nem színeződik, hagyjuk állni. Mikor már kellemesen lilás rózsaszínessé vált, tegyünk egy szép üvegbe, pár szál friss snidling virággal együtt, és szűrjük bele a hagymaecetet.

 

 
 
 
16. Kömény - konyhakömény
komeny.jpg
 
Kétnyári fűszernövény, magassága 40-50 cm. Gyökere gumós, fehér színű, ehető, édes ízű, aromás, hasonló a paszternákhoz. Szára csupasz, hosszában barázdált, keskeny lándzsás levelei erősen osztottak. Apró, fehér virágai ernyőben nyílnak, kerekded, barázdált termése 3-4 mm nagyságú, kissé ánizsos, enyhén borsos, mentolos ízű. A növény bármely része megmorzsolva erős illatot áraszt. Vetésidő március vége, április eleje. Sortávolság 25-30 cm. Tápanyagban gazdag talajokat kedveli. Vízigénye jelentős, csapadékosabb területeken sikeres a termesztése. Télálló. Meleg igénye nagy. Első évben nem hoz termést.
Levesek, saláták, főzelékek, sültek, káposztás, burgonyás, sajtos, túrós ételek, kolbászfélék, körözöttek, puha sajtok, péksütemények, pogácsák ízesítője; a savanyúságok és a savanyú káposzta elengedhetetlen fűszere.
Elősegíti a gyomornedv elválasztást, enyhítheti a nehéz emésztés okozta fájdalmakat. Teája szélható, bélfertőtlenítő, baktérium és gombaölő.
 
 
 
 
 
 
17. Ánizs
anizs1.jpg
 
Egyéves, lágy szárú fűszer és gyógynövény. A legtöbb talajon jól fejlődik.  Meleg és tápanyagigényes, ezért napos helyen vessük.
Magvai már 4-5 C-on csíráznak, de az optimális hőmérséklet 25 C.
20-24 cm sortávolságra vessük, egymástól 1 - 2 cm-re, 1,5-2 cm mélységbe. Magról szaporítható; március közepén–április elején 30–40 cm-es sortávolságra vetik. A kertben ügyeljünk a vetemény gyommentesen tartására! Cserépbe, balkonládába szórjuk néhány szemet, majd kelés után ritkítsuk ki, ha több van, mint amennyit megtartanánk belőle. A fő és mellékernyők érés után, általában júliustól októberig folyamatosan szedik.
A szürkésbarna, 3,5–5 mm hosszú termését használjuk. Illata jellemző, kellemes, a köménymagra emlékeztető, de annál erősebb illatú, édesen aromás ízű fűszer. Az ánizsmagot egészben használjuk. Ha kell, össze törhetjük, de csak a szükséges mennyiséget, mert gyorsan elveszíti jellegzetes aromáját.
Az ánizs adja az uzo jellegzetes aromáját. Házilag törkölypárlatból készítik, ami kereskedelmi forgalomba van, azt általában gabonaszeszből. Az ánizsolaj vízben nem oldódik, ezért ilyenkor kicsapódik a párlatból és többé-kevésbé átlátszatlan, fehéres színt ad neki.
Az ánizst étvágyjavító, emésztést serkentő, vértisztító, hurutoldó, idegerősítő, felfúvódást szüntető, gyomor, bél és epebántalmak elleni szerként is használják. Használják illatosításra, gyenge hashajtónak. Magvaiból vízgőzzel illóolajat párolnak le. Származási helyétől függően az ánizsmagból 6–9% ánizsolaj vonható ki.
A tetveket gyorsan elpusztítja, ezért kenőcsként vagy borszeszes oldatban fejtetvek ellen is alkalmazzák.
A háziállatok féregűző szereinek egyik alkotója. 
 
 
 
 
 
18. Bazsalikom hagyományos
bazsalikom.jpg
19. Bazsalikom piros
20. Bazsalikom törpe
21. Bazsalikom citrom illatú
22. Bazsalikom fahéj illatú
 
Egynyári fűszer és gyógynövény. Karószerű főgyökere számos oldalgyökérre ágazik. Nem hatol mélyre, dús elágazódásával nagy talajréteget sző át. Magassága 40–60 cm a szára gyökérnyaktól sok oldalhajtásra ágazik. A szár hossza, levél alakja, illata és színe alapján számos változatát különböztetik meg. A legtöbb helyen a kis, zöld levelű változatát termesztik. A tojásdad levelek széle csipkés vagy bevagdalt, levélnyelük rövid, válluk lekerekített. A csupasz, vékony levéllemezen gyengén kivehető az erek mintázata. Meleg, félárnyékos helyen érzi jól magát. Általában homoktalajokon, magról március - áprilisban langyos ágyba vetik, majd május elején 20–30 cm-es távolságra palántázzák. A virágzó növényt vágják, szárítják, majd a leveles hajtásokat lemorzsolják.  Júniustól szeptemberig virágzik, a nyár második felétől nyíló virágok mellett már érett mag is található. Cserépben, balkonládában, akár a konyhaablakban is nevelhetjük. Kellemes, a szegfűszegre emlékeztető, fanyar illatú, pikáns ízű fűszernövény, ami illóolajat, és keserű cséranyagot anyagot tartalmaz. A zöld növényi részekben sok a C-vitamin.
Használható levesek, főzelékek, saláták, szószok, pácok, sültek, mártások, darált húsok, halételek, kolbászáruk, növényi ecetek, ecetes és vizes uborka ízesítéséhez, gyógytea készítésére. Főtt ételekhez a főzés utolsó perceiben kell hozzáadni. Íze a legjobban citrommal és fokhagymával kombinálva érvényesül. Légmentesen lezárt fűszertartóban, fénytől védve, lefagyasztva vagy kevés só, ecet, olívaolaj keverékben eltéve tárolandó.
Afrodiziákumnak tartják, de emellett javítja az étvágyat, az emésztést, szél és vizelethajtó, nyugtat, és a köhögést is csillapítja. Főzetét külsőleg borogatásra, torokgyulladás esetén öblögetésre alkalmazzák.  
 
 
 
23. Borsfű (csombord)
borsfu.jpg
 
Egynyári, lágyszárú fűszer és gyógynövény.
Az erdélyi konyha fűszere. Magassága 30–50 cm, erősen elágazó, fényigényes, szárazság tűrő. Talaj igénye nincs és különösebb gondozást sem igényel. Vízigénye csekély. Meleg és fényigényes növény, a szárazságot jól viseli. Főleg virágzás idején sok napsütést igényel ahhoz, hogy aromája, optimális legyen.
Szaporítható magvetéssel és palántázással, mindkét eljárás tavasszal időszerű. Magját március végén, április elején trágyázás után, 0,5 - 1 cm mélyen, 15–20 cm sortávolságra vetjük. Kelés után 8–10 cm-re ritkítjuk, virágzás idején az alsó elágazásnál vágjuk, szárítás után lemorzsoljuk, rostáljuk. Palánták kiültetése május első felében.
Gondozása főként gyomtalanításból és talaj lazításból áll. Év közben többször is vágható. Virágzása idején célszerű a borsikafüvet betakarítani, ekkor a legértékesebb fűszerként. Szárításhoz csokrokba kötjük és tövével lefelé felakasztjuk. Nem hajlamos a betegségekre, de ehhez az szükséges, hogy minden évben másik helyre ültessük, így nem kell növényvédelemről gondoskodnunk.
Cserépben és erkélyen termeszthető, ami gyakoribb öntözéssel jár.
Íze, illata a borsra emlékeztet, ezért diétás ételek, saláták, fűszerezésére kiváló. Felhasználható burgonya, káposzta, gombás ételek, kolbász, vadpácok, mártások, majonéz, ecetes és vizes uborka készítésekor. Mivel csökkenti a felfúvódást, előszeretettel ízesítenek vele babos ételeket. Használatával vigyázni kell, mert erős aromája keserűvé teheti az ételt. Csak a főzés végén kell az ételhez keverni.
Görcsoldó, étvágyjavító, bélféregirtó,  különféle gyomorpanaszok, felfúvódást gátló hatása van.

 
 
24. Koriander
koriander.jpg
 
Egynyári lágyszárú fűszer és gyógynövény.
Szára elágazó, 1 - 1,5 m magas. Levelei a fejlődés során változnak. Virágzata összetett ernyő, lilás színűek. A termés barnássárga, kemény, két résztermésből összeforrt, melyek erőhatásra szétválnak. A termés illóolajat, cukrot, fehérjét és C-vitamint tartalmaz.
Levesekhez, salátákhoz, mártásokhoz mindig frissen használjuk, de csak a főzés végén szórjuk rá. Sültek, húspácok, káposzta ételek, szószok, sonkapác, kolbászok, sült húsok, készítésénél, uborka, paprika berakásánál használhatjuk. Süteményeket, likőröket, gint, sört is ízesítenek vele. A cukrozott magokkal az ánizs helyettesíthető. Vizes papírba göngyölve a hűtőben néhány napig friss marad.
A termés felfúvódást szüntető, szélhajtó, emésztést javító hatású.
 
 
 
 
 
25. Majoránna
majoranna.jpg
 
Évelő, lágyszárú fűszer és gyógynövény.
Magassága 30-50 cm, sűrűn elágazó hajtásokkal. Levelei tojásdadok, ép szélűek. Virágja tömött színe fehér. Termése négy makkocska.
Gyorsan melegedő, humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású, közepesen kötött, talajokon termeszthető. Gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért vízigényes. Hideg és fagyérzékeny. Tavasszal az apró magvak vetéséhez elmunkált magágy szükséges.
A mag optimális csírázási hőmérséklete 18-20 °C. Magvetés ideje március második fele, a sortávolság 30-40 cm,  mélység 0,5 cm. Közvetlenül vetés után hengerezni kell. A magvak kelési ideje 18-22 nap. A kelés után 35-45 nappal megjelennek az elágazások, és július elején - közepén virágzik. Ekkor takarítjuk be, majd szeptember végén, az újbóli virágzáskor van a második betakarítás.
A magokat fűtetlen fóliasátorban, március elején, többnyire a talajfelszínre szórva vetjük, 3-4 mm vastagon homokkal takarják. A palánták május elején érik el a kiültetéshez szükséges 6-8 cm magasságot, ekkor általában 15-20 szálas csokorban, 30-40 cm sortávolságra és 20-25 cm tőtávolságra ültetjük. Legfontosabb ápolási feladat a rendszeres lazítás és az öntözés. Legfontosabb öntözési időszak keléskor, az elágazódás kezdetén, bimbózáskor és vágás után.
Évente 2-3 alkalommal a virágzáskor vágott növény leveleit lemorzsoljuk. A morzsolt majoránnát száraz, szellős helyen tárolják.
Felhasználható levesek (főleg krumpli és gombaleves), főzelékek (krumpli, bab), mártások, húsételek, (szárnyas és vadhúsok), húskészítmények (kolbász, hurka), valamint borok ízesítésére. Kacsa, bárány, birka, ürü, továbbá grillételek, májas és véres töltelékek elkészítésénél szinte nélkülözhetetlen, mert tompítja vagy elveszi a húsok mellékízét.
A majoránna étvágygerjesztő, szélhajtó, gyomorerősítő, gyulladáscsökkentő, nyugtató hatású, ezért gyógyteák elengedhetetlen alkotórésze. Teáját fejfájás, köhögés, légzési zavarok enyhítésére használják, olajával a reumás testrészeket dörzsölik be. Magas vérnyomás esetén használata körültekintést kíván.
 
 
 
 
26. Mustármag - fehér mustár
mustar.jpg
 
Fehér mustár.
A fehér mustár szára hengeres,  60-80 cm magas. Levelei nyelesek, szárnyasan hasogatottak. Virágzata sátorozó fürt, aranysárga színű, termése 3-4 mm vastag becő. A becők szőrözöttek, 20-40 mm hosszúak. Egy-egy becőben 3-6 mag van, amelyek sárga színűek.
Rövid tenyészidejű növény, 105 – 135 napig vannak termesztésben.
A mustár a talaj tekintetében nem igényes. A magvak már 4-5 oC-on csíráznak.

Szoros összefüggés van a termés mennyisége és a vetés időpontja között. A korai vetés, melyeket március végéig elvetjük, jobban termékenyülnek. A vetést 15-20 cm sortávolságra, 1-1,5 cm. mélységre végezzük.
A betakarítás ideje július második fele, augusztus eleje. Kisebb a pergési veszteség, ha a betakarítást a reggeli vagy délelőtti órákban végezzük.
Betakarítás után, azonnali szárítást végzünk, melynek hőfoka nem haladhatja meg a 40 oC-t.  A szárítást követi a mag tisztítása. A kitisztított és száraz mustármag zsákolható. Tiszta, szellős, rovaroktól és rágcsálóktól mentes helységben célszerű tárolni.

A fehér mustár magok 1 mm-esek, gömbölyűek, sárgák, az ízük enyhén csípős. A magvak illóolajat, zsírolajat, fehérjét tartalmaznak.  A mustármag csípős ízét és kedvező étrendi hatását a benne felhalmozódó nitrogén és kéntartalmú glikolok okozzák.  A glikolok víz vagy nyál jelenlétében a miozin enzim elbontja mustárolajokra és más vegyületekre, melyek okozzák a mustár csípős ízét, szagát. A mustármagot fűszerként használják. Az asztali mustár fűszer fontos alapanyaga: a megtört és olajtól mentes fehér mustármaghoz ecetet, borsot, szegfűszeget, tárkonyt, hagymát, sót és egyéb fűszereket adnak, ezért annak egyes fajtái csípősek, mások enyhék és vannak kifejezetten aromásak is.
A fehér mustár magját házi gyógyszerként, sokféle betegség (érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok, epe és májbántalmak, emésztési problémák, felfúvódás, reuma) kúrálására használják.
 
 
 
 
27. Turbolya
turbolya.jpg
 
Egynyári, fűszernövény. Ha ősszel elszórja magjait, tavasszal újra kikel.  Üreges szára elágazó, virágja fehér vagy zöldes, csúcsálló összetett ernyő, ami nyár közepétől virágzik. Magassága 30-60 cm, bokros. Kinézetre a petrezselyemre hasonlít, íze ánizsos, édeskés. Hidegre nem érzékeny. Kedveli a félárnyékos helyet.
A magokat április elején vethetjük, takarást ne alkalmazzunk, mert fényre indul meg a csírázás.  A magok csak 15 fok alatt csíráznak a leghamarabb. Minél melegebb van, annál később indulnak fejlődésnek a magok.A talaj hőmérsékletétől függően vetjük a magokat szabad földbe, vagy cserépbe. Enyhén nyomkodjuk le a magokat, de ne takarjuk be őket, és a csírázásig tartsuk a talajt nedvesen. Kikelés után, egyelni (ritkitani) kell őket. .Vetés után 6 héttel már szedhetők az első levelek. Érdemes a virágzás előtt begyűjteni a leveleket.
Mivel bokros és közép magas növény, egy nagyobb dézsában vagy edénybe is nevelhetjük, az erkélyen vagy teraszon.
Frissen vagy tartósítva használhatjuk a leveleket, levesekbe, mártásokba, salátákba. Csak a főzés végén adjuk az ételhez a turbolyát, és kis mennyiségben adagoljuk, nehogy elvigye az étel íz jellegét. Kiváló ízt ad a burgonyalevesnek, a főtt tojásnak és a sajtoknak.
A növényben található többek között C-vitamin, karotin és vas.
A turbolyában található illóolajnak köszönhetően, a növényt messzire elkerülik a csigák és levéltetvek, így a növényvédelemben is segítségünkre lehet.
 
 
 
 
 
28. Zsázsa
zsazsa.jpg
 
A káposztafélék családjába tartozó egynyári fűszer és gyógynövény. A legrövidebb tenyészidejű zöldségnövény. Vetés után 12–14 nappal már fogyasztható.
Lakásban, apró, barna magját télen bármikor vethetjük, lapos edénybe, tálkába, műanyag dobozba. A jó minőségű, homokkal kevert kerti földet kedveli. Ebből két-három ujjnyi már elég. Vetés előtt nyomkodjuk le a földet! Ha sűrűn vetünk, többet takaríthatunk be. A magokat fedjük le 1–2 mm vastag föld, vagy homokréteggel, és ezt is enyhén tömörítsük. A veteményt tegyük sötét helyre, vagy takarjuk le kartonpapírral, hogy ne érje a fény. Akkor tegyük világosra, amikor már leesett a maghéj a levélkék hegyéről. Ezután sok fényre van szükségei. A zsázsa kedveli a meleget. A legjobban 20–22 °C-on növekszik. A vetés után három-négy nappal a magok már erőteljesen csiráznak. Ezt öntözéssel segíthetjük,  ugyanis a zsázsának elsősorban vízre van szüksége. Ne öntözzük felülről, mert a vízcseppektől a növények elfekszenek. A 10-12. napon már sűrű, zöld vetésünk lesz.  Ez a legalkalmasabb idő a betakarítás elkezdésére. A szobában, edényben termelt növényeket ollóval vágjuk le a talaj felszíne fölött. Mivel a levágott növények nem sarjadnak újra, célszerű hetenként egy-egy edénnyit vetni, így mindig lesz vágható és fogyasztható zsázsánk.
Szabad földben március végétől júniusig több szakaszban, 10 cm sortávolságra vetjük. Földjét gondosan készítsük elő, finoman műveljük el, hogy az apró magok jó magágyba kerüljenek. Alapos öntözés után itt se kell egy hétnél több a növények kikeléséhez, és három héten után be is takaríthatjuk őket.
A friss zsázsa a tormához hasonlóan csípős, de íze annál sokkal enyhébb, kellemesebb. Különösen ízletes a vajas kenyér friss kerti zsázsával. A friss termést kis csomókban alufóliába göngyölve le is fagyaszthatjuk.
Mártást, levest és teát is főznek belőle.
Köztes növényként vetve biológiai védelmet biztosít a gyümölcsfáknak a levéltetvek ellen, a káposzta és a salátaféléknek a csigák ellen. Dísznövénynek is termesztik, szárítva virágkötéshez használják. Mivel gyorsan kel, sorjelzésre is alkalmas, például a sokkal lassabban növő petrezselyemmel, mákkal, répával együtt vetve.
Baktériumölő, fertőtlenítő hatása van. Tartalmaz C-vitamint, karotint, B vitaminokat, ásványi sót, káliumot, kalciumot, foszfort, nátriumot, jódot és vasat.
 
 
 
 
 
29. Medvehagyma
medvehagyma.jpg
 

Évelő fűszer és gyógynövény. A nedves, árnyékos erdőkben érzi jól magát, a savas talajt kedveli. Fokhagymaillatú levelei kora tavasszal jelennek meg, és a nyár közepére elszáradnak. Április-májusban virágzik. Főleg a gyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők aljnövényzetében nő tömegesen. Március elejétől már látható hajtásai vannak.  Fehér, megnyúlt buzogány alakú, 45 mm hosszúra és 5 mm vastag hagymájából két nagy, tojásdad, hosszú nyelű, a végén kihegyesedő, 15–25 cm magasra emelkedő tőlevelet hoz. A külső levél hüvelye hártyás. Levéllemeze átlag 15 cm hosszú és 4 cm széles. A virágok hófehérek tömött ernyőkben nyílnak. Leveleit tavasszal, a virágzás előtt szedik, és frissen használják fel, mert szárítva gyógyhatásuk gyengül.

Frissen a leghatékonyabb és legfinomabb. Felhasználható nyersen vajas kenyérre szórva vagy salátákhoz keverve. Leveseket, burgonyás ételeket fűszerezhetünk vele, vagy főzhetünk belőle medvehagyma krémlevest. Hűtőszekrényben tárolható olajjal, parmezán sajttal, sóval és magokkal összeturmixolva, ami rizses és tésztaételek szószaként is finom.  A jellegzetesen erős illatát az ételekbe keverve elveszti, így nagyon kellemes aromát ad az ételeknek. Spenóthoz hasonlóan készíthetjük el főzelékként. Enyhén párolva, majd összeturmixolva finom étel.

Eltartható aprítva sóval összekeverve, olajban, valamint a legegyszerűbb ha lezárt nejlonzacskóban lefagyasztjuk. Célszerű kis zacskókban lefagyasztani és úgy eltenni, hisz akkor nem kell felengedni mindet. A fagyasztás után a felengedett medvehagyma rostjai szétesnek és sötétedik, valamint némi levet ereszt, azonban még mindig a fagyasztás őrzi meg hatóanyagának nagy többségét.

Nagyon sokféle bántalomra használható. Kedvezően hat a gyomorra, a bélrendszerre, krónikus hasmenés és szorulás ellen jó hatású, a szédülést, fejfájást enyhíti, a magas vérnyomást csökkenti, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti a vizelet ürítését, tisztítja a vért.

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 130
Tegnapi: 517
Heti: 1 844
Havi: 9 089
Össz.: 1 345 288
Oldal: Fűszernövények
Bio vetőmagok saját kertemből - © 2008 - 2017 - biovetomag.hupont.hu